Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1. feladatsor megoldása

2009.05.02

ÉRETTSÉGI GYAKORLÓFELADAT 1.

1. a.) Kr. e. I. század

    b.) dictator - A köztársasági kortól fogva választották indokolt esetben, a két consul nevezte ki.

    c.) proscriptio (feketelista)

    d.) instabillá vált, zavargások törtek ki, Sulla a megöletett senátorok, lovagok rabszolgáit      felszabadíttatta.

 

2. a.) hűbéri rendszer

    b.) senior (hűbérúr), vazallus (hűbéres) - a legfőbb hűbérúr a király.

    c.) föld

    d.) a földbirtok nagysága, az adott senior befolyása, címei stb.

    e.) Magyarországon az Árpádok idején a legtöbb földdel a király rendelkezett. A megcsappant királyi birtokok (II. András kora) egy részét IV. Béla visszavette, de a tatárjárást követően újra szétosztotta. A elszegényedett, pozícióját vesztett nemesség egy része az előkelőbb bárók szolgálatába állt, ez volt a familiaritás, ami Magyarországon lényegében a hűbéri rendszer szerepét töltötte be, olyan lényeges különbségekkel, hogy például a famulusok birtokukat a királytól kapták, s a szolgálat nem szállt apáról fiúra.

 

3.  tized: EGYHÁZ, füstadó: KIRÁLY, földbér: FÖLDESÚR kilenced: FÖLDESÚR, ajándékok: EGYHÁZ, FÖLDESÚR (ESETLEG KIRÁLY)

 

4. a.) a spanyol nemesfém kiáramlása

    b.) Amerika

    c.) kb. ezredrésze; nem fejlődött az ipar, az országba bekerült nemesfém jelentős része nem gazdasági tőkeként funkcionált.

 

5. a.) nemesség: a Habsburgok uralmának örökletessé tétele, rendi jogok semmibevétele (Udvari Tanács túlzott szerepe); lakosság (jobbágyok): megnövekedett terhek - Rákóczi minél szélesebb tömegeket akart a felkelés oldalára állítani.

    b.) ellenállás joga - a magyar rendek 1687-ben a pozsonyi országgyűlésen lemondtak róla

 

6. KLASSZICIZMUS: 2. definíció - Deák téri evangélikus templom

    EKLEKTIKA: 3. definíció - Operaház

    SZECESSZIÓ: 1. definíció - Iparművészeti Múzeum

 

7. a.) be kell avatkozni a gazdaságba

    b.) nem lehet az államot monopolhelyzetbe hozni, a termelőeszközöket állami tulajdonba venni

    c.) aláhúzandó: "Ezen túlmenően... - termelőeszközöket."

   d.) F. D. Roosevelt - New Deal

 

8. Egy minta a megoldásra:

A Rákosi Mátyás főtitkár nevével jelzett korszak alapja nyílt kommunista diktatúra volt, amelynek első lépéseként választási csalásokkal, megfélemlítésekkel felszámolták a demokratikus pártokat, vezetőiket elhallgattatták, emigrációba kényszerítették stb. (1948,"a fordulat éve"). A szervezetek maradékait, jogutódjait a Magyar Függetlenségi Népfront (1949) tömörítette, amelynek vezetőjeként a Magyar Dolgozók Pártja az 1949. évi egypárti választáson megszerezte a szavazatok 96%-át. A magyar állam népköztársasággá változtatásával egyidőben az új alkotmány rögzítette a tanácsrendszer átvételét, a kommunista párt primátusát.

A kiépülő rendszer ellenzői ellenségnek számítottak (lásd Rajk László-idézet); az Államvédelmi Hatóság (Péter Gábor vezetésével) módszeres megfélemlítései mellett az elnyomás részét képezték az internáló-és büntetőtáborok is. Rákosi leszámolt a volt szociáldemokratákkal, majd az egykori hazai kommunisták jelentős vezetői is kirakatperek áldozataivá lettek (Rajk, Kádár János stb.).

1947-49 között szovjet minta alapján államosították az üzemeket, gyárakat, az iskolákat. A gazdaságban erőszakos és a természeti adottságokat figyelmen kívül hagyó szerkezetváltozás ment végbe (lásd táblázat): korszerűtlen, alacsony hatékonyságú , munkaerő-igényes nehézipar előnyben részesítése, tervgazdálkodás bevezetése. A mezőgazdasági termésátlagok csökkenni kezdtek, termelőszövetkezetekbe kényszerítették a parasztság kb.1/3-át, esett az életszínvonal.

A "trojka" (Rákosi-Gerő-Farkas-Révai) irányította országban a sztálinizmus személyi kultusza is fontos szereppel bírt (lásd vers). Ennek csúcspontja Rákosi 60. születésnapjának megünneplése volt 1952-ben, amely a kulturális élet kiszolgáltatottságát is jelezte egyben.

A Rákosi-rendszer bukásában szerepet játszottak külpolitikai események: Sztálin halála (1953), Hruscsov kritikája a sztálinista vezetés irányában. Nagy Imre változásokat kilátásba helyező, a törvénytelenségeket megszüntetni kívánó első kormányát Rákosi főtitkári minőségében megbuktatta (1955), de végül Gerő Ernő került a helyére, hogy a belpolitikai viszonyok megnyugodjanak. A személycsere nem érte el hatását, az 1956. október 23-i tüntetéssel kezdődő forradalom és szabadságharc elsöpörte a rendszert.