Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vesztfáliai béke

2009.09.15

Az osnabrücki szerződés

IV. cikkely

A pfalzi házra vonatkozólag a császár a birodalommal együtt az általános megbékélés kedvéért beleegyezik abba, hogy a jelen megállapodás értelmében létrejöjjön egy nyolcadik választófejedelemség, amelyet ezután Károly Lajos rajnai palotagróf, örökösei és leszármazottai a teljes rudolfi ágon az Aranybullába foglalt örökösödési rend szerint élvezzenek ezentúl.

V. cikkely  

Helyesnek látszott továbbá, hogy azok iránt az ágostai hitvallásúak iránt, akik katolikusoknak vannak alávetve, éppúgy, mint azok iránt a katolikusok iránt, akik az ágostai hitvallásúknak vannak alávetve, (...) mindezek iránt türelmet tanúsítsanak, és szabad lelkiismerettel biztosítsanak számukra lehetőséget, hogy egyénileg, üldöztetés és zaklatás nélkül gyakorolhassák otthon a vallásukat, a közelben pedig, ahol csak és akárhányszor csak akarnak, közösen gyakorolhassák vallásukat (...), de olyan módon, hogy a lakosok, vazallusok és alattvalók a továbbiakban köteles tisztelettel és alázattal teljesítsék kötelességeiket, s ne szolgáltassanak ürügyet semmiféle zavarkeltésre.

VI. cikkely

A császár őfelsége azokra a panaszokra, amelyeket a jelen kongresszushoz küldött teljhatalmú követek Basel városának és egész Svájcnak a nevében az ő személyes jelenlétében intéztek (...), kinyilvánította, hogy a fent említett Basel városa és a svájciak többi kantonja úgymond a teljes szabadság birtokában vannak, és a birodalomtól elkülönülnek, s semmiféleképpen sincsenek a nevezett birodalom törvényszékeinek és bíróságainak alávetve.

VIII. cikkely

A birodalmi városokat úgy a rendes, mind a rendkívüli birodalmi gyűléseken éppúgy megilleti a döntési szavazat, mint a birodalom más rendjeit. (...)

 

A münsteri szerződés

Azért, hogy a császár és a legkeresztényibb király között a nevezett béke és barátság egyre inkább megszilárdulhasson, és hogy az általános biztonságról még inkább gondoskodhassunk, a birodalom választófejedelmeinek, fejedelmeinek és rendjeinek egyetértéséből, tanácsából és akaratából a béke érdekében megegyezésre jutottunk.

Először: A legfőbb uralom, a szuverenitás joga és minden más jog a metzi, a touli és verduni püspökségek területén és az ugyanezen nevű városokat érintően, ahogy ez idáig a Római Birodalmat illette, a jövőben a francia koronát illeti (...)

Legyen minden tekintetben szabad a kereskedelmi forgalom és a közlekedés a Rajna két partjának és a kétoldalt fekvő tartományoknak a lakosai között: legyen szabad mindenekelőtt a rajnai hajózás, egyik félnek se legyen megengedve, hogy az áthaladó, le-és fölfelé igyekvő hajókat útjukban bármiféle ürüggyel akadályozzák (...)