Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érettségi gyakorlófeladatsor 1.

2009.04.28

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI GYAKORLÓFELADATSOR 1.

 

 

1. Sulla fellépése (5 pont)

 

„Miután Sulla tűzzel – vassal elnyerte a győzelmet (…) kijelentette, hogy aki engedelmeskedik, annak jó dolga lesz, de ellenségei közül senkit sem fog kímélni. Így szólván, felolvasta körülbelül 400 senatornak és 1600 lovagnak a névsorát, kiket halálra szánt. Ő volt az első, aki a halálraítéltek névsorát nyilvánosságra hozta, aki díjat tűzött ki azok számára, kik ezeket megölik (…) Ezek közül egyeseket váratlanul fogtak el és öltek meg, ott, ahol rájuk akadtak.” (Plutarkhosz: Párhuzamos éeltrajzok. Sulla.)

 

a.) Melyik században történt a forrásban szereplő esemény? (1)

 

b.) Milyen uralmi forma tartós bevezetőjeként emlékeznek a római történetírók Sullára? Mi volt ennek az intézménynek a köztársaságkori előzménye? (2)

 

c.) Milyen eljárás bevezetését tartja Plutarkhosz Sulla „érdemének”? (1)

 

d.) Hogyan hatott a rendelkezés Róma közbiztonságára? (1)

 

 

2. A korai középkori társadalom szerveződése (10 pont)

 

                                                                       vazallus

                                     vazallus (senior)      vazallus

                                                                      vazallus

 

                                                                       vazallus

KIRÁLY (senior)        vazallus (senior)          vazallus

                                                                       vazallus

 

                                                                        vazallus

                                         vazallus (senior)       vazallus

                                                                        vazallus

 

a.) Milyen struktúrát ábrázol vázlatosan a fentebbi rajz? (1)

 

b.) Kikből áll az ábrázolt hierarchikus rendszer? Mi a szerepe a királynak (uralkodónak, fejedelemnek stb.)? (3)

 

c.) Minek az adományozását jelzik a nyilak? (1)

 

d.) Mitől függött, hogy egy seniornak hány vazallusa van? Legalább két szempontot említsen! (2)

 

e.) A középkori Magyarországon érvényesült-e ez a modell? Válaszát indokolja! (3)

 

 

3. Birtok–és adópolitika a középkori Magyarországon (6 pont)

Ön egy telkes jobbágy az 1480-as években a Dunántúlon. Írja az egyes adók, szolgáltatások mellé, hogy kinek kell leróni!

 

tized:                                                   földbér:                                              

füstadó:                                              kilenced:

rendkívüli hadiadó:                               ajándékok:

 

 

4. A spanyol „aranykor” vége (5 pont)

 

„Bár a spanyolok uralma alatt vannak azok a földek, ahonnan oly nagy bőségben nyerjük az aranyat és ezüstöt, mégis kevesebbjük van belőlük, mint más népeknek. Ez a tény is azt mutatja, hogy az aranybányák nem gazdagítják oly mértékben az országot, mint a kereskedelem. (…) Külföldi eladásaink és vételeink óriási aránytalanságából (…) arra következtethetünk, hogy Spanyolországból évente átlag 15 millió piasztert aranyban és ezüstben visznek ki. (…)

Egy 24 évvel ezelőtt őfelségének benyújtott jelentés szerint Nyugat–India felfedezése után, 1492-től 1595-ig (…) 2 milliárd pezeta aranyat és ezüstöt hoztak be Spanyolországba (…), és az egész mennyiségből nem amradt több, mint 200 millió pezeta (…)”  (Ustariz, 18. századi spanyol gazdasági szakíró)

 

a.) Milyen gazdasági válságjelenséget ír le Ustariz a kora újkori spanyol állammal kapcsolatban? (1)

 

b.) Mit kell érteni „Nyugat–India” alatt? (1)

 

c.) A szerző számításai alapján a behozott nemesfém (pezetában kifejezve) kb. mekkora hányada maradt az országban? Milyen hatása lehetett ennek a folyamatnak az ország gazdasági életére? (3)

 

 

 

 

5. A Rákóczi–szabadságharc kitörése (7 pont)

 

„Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése (…)

Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig – az ősi törvények szégyenletes eltörlése (…) kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át. Hogy pedig annál jobban növeljék uralmukat, kikényszerítették az ország főurai egyetértését, s a saját uralmuk érdekében gyalázatos módon eltörölték ama nagy Jeruzsálemi Endre király nagyfontosságú törvényét, amely a nemzet dicsőségére magában foglalta az összes rendek sarkalatos szabadságjogait a mai napig kiható érvénnyel, s örökre megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessenek a királyokkal (…)

Általános a felfordulás az országban; az uralkodás új módja jelent meg: az ország minden ügyintézését az udvari tanács bitorolja mohón, hogy puszta pranaccsal önkényesen rendelkezhessék (…)

Szégyen elmondani, hogy a fizető képességét teljesen elvesztett népet milyen sokféle kétségbeesés gyötri (…) Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy jobb volt a sorsa a hódító félhold uralma alatt (…)”                                                                              (II. Rákóczi Ferenc kiáltványából, 1703–1704)

 

a.) Nevezze meg külön–külön, hogy az egyes társadalmi rétegek mit sérelmeznek a forrás szerint! Miért volt Rákóczi érdeke, hogy mindegyik szerepeljen? (4)

 

 

 

 

 

 

 

b.) Mi a „nagy Jeruzsálemi Endre király” eltörlésre került „nagyfontosságú törvénye”? Mennyiben torzít itt a kiáltvány megfogalmazója? Miért? (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

6. Magyarország művelődéstörténete a 19. században (6 pont)

Párosítsa az egyes építészeti leírásokat a megfelelő sítlusokkal, majd a meghatározások mellett szereplő számot rendelje a megfelelő budapesti épülethez! 

1.)„Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. Az épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.”

2.)„Kialakította a tiszta építészeti új tér- és tömegformálási elveit; jellemzői a világos szerkezet, a nemes arányok, a finom ritmus. A nagyobb épületegyütteseken a társművészetek alkalmazását általában mellőzték.”

 


3.)„A homlokzatképzésben is megtartotta a szintek rangsorolásán alapuló s a plasztika fokozásával a középtengelyt kiemelő formálási elvet. A homlokzat azonban most jelentősebb volt, mint azelőtt bármikor: az épület jellegét döntő mértékben az határozza meg. A történeti stílusokhoz kötődő akadémikus szemlélet korlátok közé szorította építészetét. Gátolta a használat módjához természetesen igazodó, a korszerű technika sajátosságainak megfelelő, következetes alakítást.”

 

KLASSZICIZMUS:                                       

  EKLEKTIKA:                                    

 SZECESSZIÓ:

 

 

 

Ipa    Iparrművészeti Múzeum:      

  O    Operaház:

         Deák téri evangélikus templom: 

 

 

7. Világgazdasági tendenciák az 1930-as években (5 pont)

 

„Annak a gazdasági rendnek, amelyben élünk, fő hibája, hogy nem tud teljes foglakoztatást biztosítani; továbbá, hogy önkényes és igazságtalan benne a vagyon és a jövedelem eloszlása. (…)

(…) Az államnak irányító befolyást kell gyakorolnia a fogyasztási hajlandóságra részben az adórendszer révén, részben a kamatláb megállapításával (…) Ezen túlmenően azonban semmi sem indokolja egyértelműen az olyan államszocialista rendszert, amely felölelné a közösség gazdasági életének a zömét. Nem az a fontos, hogy az állam tulajdonba vegye a termelőeszközöket. (…)” (John M. Keynes, 1936)

 

a.) Hogyan kell a szerző szerint az államnak eljárnia válság idején? (1)

 

 

b.) Hol a határa Keynes szerint az állami beavatkozásnak? (1)

 

 

c.) Húzza alá a totalitárius rendszerek gazdaságpolitikáját bíráló sorokat! (1)

 

 

d.) Melyik amerikai elnök válságkezelő programja támaszkodott nagymértékben Keynes elveire? Mi volt ennek a gazdasági csomagnak a neve? (2)

 

 

 

 

 

 

 

Maximális pontszám: 43

 

 

 

8. A Rákosi–rendszer évtizedei Magyarországon (15 pont)

A források felhasználásával mutassa be egy esszében a kommunista diktatúra Rákosi korszakára eső szakaszának főbb jellegzetességeit!

 

„Aki más programot vall, mint a szocializmus építését, az már a magyar ellensége és nem a kormányzat valamiféle demokratikus ellenzéke.” (Rajk László, 1949)

 

„ A nemkívánatos elemek kitelepítésével az ellenség ereje, befolyása meggyengült, államhatalom tekintélye a dolgozók között mégjobban megerősödött. Az ellenséges bázis egy jelentős részét szétszórtuk… azokban a községekben, ahova ezeket elemeket kitelepítettük, az osztályellentét elmélyült, a dolgozó parasztság gyűlölete kizsákmányoló rétegekkel szemben fokozódott.” (Korabeli hangulatjelentésből)

 

„Megy Rákosi a Tanácsba,

Körülötte fia-lánya,

Hangja cseng, mint ezüstharang,

Feje fölött békegalamb.

(…)

Jó Rákosi, édesapánk,

Megvédjük mi drága hazánk!

Ha az ellen megtámadja,

Karunk, kardunk megszalasztja!”

(„Gyermekvers”)

 

 

A gazdaság főágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez, 1950-1956 (%)

Év        Ipar          Építőipar             Mezőgazdaság         Egyéb

1950    44,8         9,1                            36,7                  9,4

1951    45,0         0,6                            37,4                  7,0

1952    54,1         11,7                         23,9                   10,3

1953    53,2          11,1                         29,5                  6,2

1954    53,7          9,1                           29,4                  7,8

1955    55,0          9,4                           31,3                  4,3

1956    52,4          10,8                         29,5                  7,3