Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érettségi gyakorlófeladatsor 2.

2009.05.02

ÉRETTSÉGI GYAKORLÓFELADATSOR 2.

1. Az athéni demokrácia Periklész korában (8 pont)

"Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvénye után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánozhatnánk másokat. A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet (...) A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket." (Periklész beszéde Plutarkhosz Thuküdidész-életrajzában)

a.) Mit emel ki Periklész az athéni berendezkedésből? (3)

b.) A beszédnek mely elemei túloznak és hogyan? (4)

c.) Melyik századra esik a városállam fénykora? (1)

 

2. A kereszténység elterjedése (6 pont)

"Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állanak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter apostol adott át Róma népének. (...) Tehát: mindenkinek hinnie kell az apostoli hitvallás és az evangéliumi tanítás értelmében az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek egységesen isteni voltát, egyenrangú méltóságát és szent hármasságát. meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a katolikus keresztények nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék (...) és egyelőre az isteni bosszúnak adjuk át őket, de majd, amidőn isteni sugallatból erre utasítást kapunk, magunk is gondoskodunk megbüntetésükről. (...) Amennyiben valaki is áldozat bemutatása céljából állatot merészelne levágni, vagy az állatok beleit tanulmányozná, a felségsértési perek eljárásához hasonló módon bárkinek a bejelentése alapján vád alá helyezhető, és megkapja méltó büntetését." (Részletek Theodosius császár 391. évi törvénykönyvéből)

 a.) Mi a forrásban szereplő császári utasítás jelentősége a kereszténység szempontjából? (1)

b.) Kinek a megbízásából adták át az apostolok más népeknek is a keresztény tanítást? (1)

c.) Milyen két, alapvetően különböző csoportot bélyegez meg a forrás? Milyen különbség van szankcionálásukban? (4)

 

3. Hunyadi harca a hódító törökök ellen (6 pont)

Kép

  

 

a.) Ki hozta létre a déli végek védelmére az első végvári vonalat? (1)

b.) Merre irányultak a Magyar Királyságra törő oszmán csapatok első támadásai? Miért? (2)

c.) Milyen irányban indította Hunyadi 1443-44. évi "hosszú hadjáratát"? Milyen eredménnyel zárult? (3)

 

4. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (9 pont)

"Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt képviselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a kormányok romlottságának egyedüli oka az ember jogainak nem ismerése vagy megvetése, úgy határoztak, hogy ünnepélyes nyilatkozatban teszik közzé az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait (...)

1. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak.

2. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.

3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.

4. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg."

 

a.) Melyik évben keletkezett ez a dokumentum? (1)

b.) Milyen alapvető emberi szabadságjogokat sorol fel a forrás itt közölt részlete? (4)

c.) A szabadságjogokat mi korlátozhatja? (2)

d.) Mely két nagy francia filozófus gondolatrendszerén alapul a szuverenitás és a szabadság a 3-4. pontokban megnyilvánuló fogalma? (2)

 

5. Széchenyi István programja (6 pont)

"1-szer a Hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az abbuli kirekesztés által felett keményen büntetni, mindaddig nem állíthatni fel valódi sikerrel, míg nincs
2-szer eltörölve az Aviticitas [ősiség]. Ennek eltörlése pedig szükségképpen maga után vonja
3-szer a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequalhatja [végrehajthatja], de azt neki teljes bátorságban bírhatni kell, mert másképp kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen mint magyar nemes: szükségképpen foly mindenkire a
4-szer a Jus Proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy és vagyonbeli bátorság, azaz
5-szer törvény előtti egyformaság. (...)"
(Részlet Széchenyi István Stádium c. munkájából, 1833)

a.) Miért akadályozza az ősiség és a háramlási jog a hitelt? (2)

b.) Miért kell Széchenyi szerint mindenkire kiterjeszteni a "birtokbírhatás jogát"? (1)

c.) Mit kell a törvény előtti "egyformaságon" érteni? Miből vezeti ezt le Széchenyi? (2)

d.) Melyik társadalmi rétegnek szánta a vezető szerepet a változtatások lebonyolításában? (1)

 

 6. Németország 1871-1914 (7 pont)

Kép a.) Kinek a menesztését ábrázolja a korabeli karikatúra? Milyen funkciót látott el 1871 és 1890 között? (2)

 

b.) Nevezze meg legalább két külpolitikai törekvését, eredményét! (2)

 

b.) Ki a mellvéden könyöklő figura? Miért állt érdekében a "kapitány" elküldése? (2)

 

c.) Mit szimbolizálhat a hajó? (1)

 

 

 

 

 

 

7. Propaganda Magyarországon a II. világháború után (8 pont)

Kép (a "krampusz" alatti szöveg: "Nem panaszkodhattok, gyerekek! Amit én hoztam nektek, azzal még az unokáitok is eljátszadozhatnak!)"

a.) Kit ábrázol az élclap címoldala? Mit sugall a személy történelmi szerepével kapcsolatban? (2)

b.) Mettől meddig állt az ábrázolt személy Magyarország élén? Milyen minőségben? (3)

c.) Mire utal a "krampusz" vasmacskában végződő farka és a szigonya? Mit sugall a szigony középső ága? (2)

d.) Milyen politikai csoportosulás érdekében állhatott egy ilyen karikatúra népszerűsítése a II. világháború utáni Magyarországon? (1)

 

 

 

8. A Marshall-segély (10 pont)

"Európa szükségletei a következő három-négy évben sokkal nagyobbak a külföldi - főleg amerikai - élelmiszerek és alapvető termékek iránt, mint amiért fizetni képes, ezért további segítségre van szükségük, enélkül igen súlyos gazdasági, szociális és politikai nehézségekkel kell szembenéznünk. (...) Az USA-nak minden módon közre kell működnie a világ egészséges gazdasági rendjének helyreállításában, mert enélkül nem lehet politikai stabilitás és biztos béke sem. (...) (A Marshall-segélyről, 1947)

RÉSZESEDÉS A MARSHALL-SEGÉLYBŐL, 1948-1951 (%)

Nagy-Britannia   26,2%

Franciaország    20%

NSZK                   11,4%

Olaszország       10%

Hollandia             8,7%

Belgium és Luxemburg   5,2%

Ausztria               4,8%

Görögország     3,8%

Egyéb                  9,9%

 

a.) Miért érdeke a forrás szerint az Amerikai Egyesült Államoknak az európai országok segélyezése? (1)

b.) Milyen következtetéseket lehet levonni a két legtöbb segélyt kap nyugati államra vonatkoz adatsorból? (2)

c.) A felsorolt államalakulatok közül melyik jött létre utólag? Mikor történt ez, s milyen főbb előzményei voltak? (4)

d.) Mely országok nem részesültek a segélyben? Miért? (3)

 

 

A TESZTTEL ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM: 60

 

9. Esszéfeladat: Jellemezze a térkép és a források alapján a reformáció irányzatainak terjedését a XVI. századi Európában! (20 pont)

Kép

 "Hogy a vallásszabadság dolgában a béke, amelyet az előbb említett és felhozott okoknál fogva, a német nemzet római szent birodalmának nagy ínsége megkíván, a római császári felség -mi-, a német nemzet római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között létrejöjjön, megvalósuljon és megmaradjon, sem mi, a római császári felség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi hitvallás, tanítás okából vallása és hite miatt erőszakos módon meggyőzni, megsérteni, vele hatalmaskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata ellenére (...) bántalmazni vagy gyalázni nem fogunk. Ellenkezőleg, ezen vallásnál és hitnél, egyházi szokásnál és ceremóniáknál, továbbá vagyonuk, ingó és ingatlan javaik, tartományuk, alattvalóik, uradalmaik, joghatóságuk, kiváltságaik és jogaik birtokában nyugodtan és békén megmaradhatnak (...) Azokban mindazok, akik a fent említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek." (Az 1555. évi augsburgi vallásbéke)

 "A királyságból könnyű a zsarnokságba átsiklani, de nem sokkal nehezebb az előkelők uralmából a kevesek párturalmába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jutni (...) Az emberek bűne és hibája idézi elő (...) azt, hogy biztosabb és tűrhetőbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak kölcsönösen támogatója legyen, hogy egymást tanítsák és intsék, és ha valamelyik a kelleténél továbbmegy, többen legyenek bírák és mesterek szenvedélyének megfékezésére (...)" (Kálvin János: A keresztény vallás tanítása, 1536, részlet)

"Mikor, milyen paranccsal adott Isten a fejedelmeknek olyan hatalmat, hogy nekünkszegény embereknek minden derült napot földesúri robotban kell eltölteni, a magunk földjén pedig csak esőben, verítékezve dolgozhatunk?" (Münzer Tamás zwickaui lelkész, 1525)